2010. február 5., péntek

Tokió a legszebb!

Tokióban a legélvezetesebb kocsikázni. Meglehet nekik vannak a legjobb kameráik, de ez önmagában kevés volna. Kell egy elkötelezett társadalom, ahol megfelelő mennyiségű endorfin szökik az idegrostok közé, hogy egyetlen szabadnapunk reggelén, ellenállhatatlan titkos ösztönöktől hajtva, a munkahelyünk felé vegyük az irányt. Anélkül, hogy magunkhoz térnénk,  úgy hánynánk telibe a szélvédőt Magyarországon hasonló esetben, és csak a pizsamagallérra csurgott palacsintazaft láttán, úgy délután 2-kor  dünnyögnénk valamit az orrunk alá, hogy elment ez a nap is, meg semmi sincs a tv-ben.  Nemhogy kamerát szereljünk a szélvédő mögé. Szóval, nézzük a játékosokat.
Phoenix nagyjából annyira tűnik vonzónak, mint Inota és Várpalota között ingázni. Ha valaki nem járt volna arra, ez tízes skálán nulla. Ugyan ennél csak jobbak vannak, senki sem üti meg a szintet. New York nyomasztó, Párizs lapos, Sao Paulo-t elnézve pedig a dabronyi VASZE ház a világörökség része lehetne.
A fordított forgalmi rend lehet a nyitja a dolgoknak, ez a kis nuansznyi perspektívaváltás, mert London sem rossz, se Sydney, és semmi kétség. Egyszerűen ahol a jobbkormányos autók, ott a 10 pontos felvételek.  A képlet nem is lehetne tisztább. Ha hozzáadjuk, hogy Ausztráliában mindenki priusszal születik, Új-Zélandon pedig a lakosság felének gyanúsan remeg a keze, fene tudja miféle mirelit húsoktól, nem igazán marad más választásunk. Már Andrej Arszenyjevics Tarkovszkijnak sem volt.



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése